.jpg)
Az egyházakkal ellentétben a civilszervezeteknek nem sok esélyük van arra, hogy a jövőre csökkenő 1 százalékos bevételt valamilyen módon kompenzálják.
Sokan azonban régóta nem rendelkeznek adójukról. Minden eddiginél erősebb verseny indulhat meg értük.
Az egyszázalékos felajánlások összege már legutóbb is csökkent 80 millió forinttal, így tavaly a civilek 9,9 milliárdhoz jutottak hozzá.
A január elsejétől élő új adórendszer miatt azonban a civilszervezetek becslése szerint akár 30 százalékkal is csökkenhet az így szerezhető összeg, amely bizonyos alapítványoknál a működés végét jelentheti.
Vannak azonban még a rendszerben tartalékok: az adózóknak mindössze 54 százaléka rendelkezik az egy százalékáról, a többiek valamiért nem tartják fontosnak, hogy ilyen módon támogassák a civileket. Így a jelenleg civileknek és egyházaknak összesen felajánlható 30 milliárd forint körüli elvi keretből csak 17 milliárdnyiról rendelkeznek.
Már az idén is érezhető, hogy erősebb verseny zajlik a forrásokért. „Tavaly még két civilszervezet költött nagyobb összegeket online hirdetésekre, miután ez busás haszonnal térült meg nekik, az idén már több mint egy tucat alapítvány követi példájukat” – mondta el a Világgazdaságnak Miha Tamás, a civilszervezetek kommunikációjával foglalkozó Human Dialog Kft. ügyvezetője. Várható, hogy ez a folyamat a jövőben erősödik. „A közösségi site-tokon minimális befektetéssel lehet ugyan sok emberhez eljutni, ám az ilyen oldalakat döntően használó fiatalok nem elég fogékonyak a jótékonykodásra. A filantrópia az idősebbekre, az ötven felettiekre jellemző. Nagy kihívás lehet azonban a jövőben a fiatalok meggyőzése” – tette hozzá Miha.
Az ügyvezető szerint nincs valós esély arra, hogy a kieső bevételeket a kormány valamilyen módon kompenzálja. „Ez már csak azért sem valószínű, mert a kormányzat elégedetlen a civil szférával, többször hangoztatták kormánypárti politikusok, hogy új civiltörvényre van szükség. Ezzel végső soron a tisztességesen működő szervezetek nyerhetnek” – tette hozzá.
„Az egyszázalékos felajánlásokból nyertük tavaly a 129 milliós költségvetésünk 18 százalékát, összesen csaknem 24 millió forintot” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Muszbek Katalin, a Magyar Hospice Alapítvány igazgatója. A szervezet évente legfeljebb 3 millió forintot költ az egyszázalékos hirdetésekre, döntően az adóbevallások időszakában. Ennek az összegnek tehát megközelítőleg a nyolcszorosát sikerül összeszedniük így. „Valóban vannak olyan civilszervezetek, amelyek egész évben reklámozzák magukat, mi ezt inkább magamutogatásnak tartjuk” – mondta el Muszbek. Valamennyit ugyanakkor költeni kell hirdetésekre, mert enélkül láthatatlanok maradnának a szervezetek – tette hozzá.
„A jövő évi csökkenés komoly problémát eredményezne. Már az is nagy segítség lenne, ha legalább a kiemelten közhasznú szervezetek kaphatnának adókedvezményt a fizetett dolgozók megbízási díja után. Egyelőre azonban nincs a kormányzattal semmiféle tárgyalás” – tette hozzá Muszbek Katalin.
„Állami támogatást egyáltalán nem kapunk, a 120 millió forintos éves költségvetésünk meghatározó részét, 81 millió forintot az egyszázalékos felajánlásokból nyertük tavaly”– mondta el lapunknak Schneider Kinga. A Noé Állatotthon Alapítvány sajtóreferense hozzátette: éves költségvetésük 5 százalékánál kevesebbet, azaz nem egészen 6 millió forintot költenek hirdetésre. Reklámkampányukat azonban kiegészítik az Arc plakátpályázaton nyert médiafelülettel, és néhány citylight- és óriásplakát-felületet is kapnak adományként.
